Projektjeink

Balaton jövője projekt

  • Balaton mint Tanuló Térség
  • Táj és Ember
  • közösségi természeti erőforrás gazdálkodás
  • közösségi modellek szakmai háttérrel
  • felmérések, kutatás-tanácsadás
  • a biológiai sokféleség megőrzése, a klímaváltozás következményei és a tájhasználati konfliktusok kezelése

A projekthez kapcsolódó információs oldal: https://balatonbarbaraval.wordpress.com/

BALATON JÖVŐJE PROJEKT

MERRE TART A BALATON?

A Balatonért és a térség jövőjéért már sokan felemelték szavukat közösségeikben, településeiken, munkahelyeiken, közösségi oldalakon, (lakossági) fórumokon, politikai és más rendezvényeken és a médiában. Bár észrevételeik sokoldalúak és megközelítésük sokszor eltérő, van bennük néhány közös elem: a Balaton értékei és szépségei iránti vonzalom, jövője iránti aggodalom, Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tavának féltése környezeti, gazdasági és társadalmi káros hatásokkal szemben, egy szóval a Balaton szeretete.

A Balatonnál élők, dolgozók, az ide látogatók ma már jobban észlelik azt is, hogy egyes megfigyeléseik közt van összefüggés. Tehát hogy pl. a nádasok kiirtása, a területek építészeti zónává történő átminősítése és beépítése, a víz minősége és az állat- és növényvilág megváltozása nem különálló jelenségek – hogy csak egyes példákat emeljünk ki – hanem ezek az egyes beavatkozások mind a Balaton egészét érintik, mint élőhely, mint munkahely és otthon, valamint mint turisztikai célpont és rekreációs övezet.  

Azonban nem létezik átfogó elképzelés arról, hogy mindez miből ered, melyek az ok-okozati összefüggések, milyen döntések és cselekedetek vezetnek a megfigyelhető folyamatokhoz. Egyúttal arról sem, hogy miként lehetne a Balaton és térségének jövőjére hatni, figyelembe véve a Balaton különleges helyzetét (pl. a természetvédelmi területek „ölelését”). Hiányos az az ismeret is, hogy az egyes országos, térségbeli és helyi önkormányzati (198 település érintett a térségben) döntéseket miként lehetne átlátni és még megvalósításuk előtt véleményezni.
Nem létezik közös, az érintettek által elfogadott jövőkép a térségről sem társadalmi, sem szakmai vagy politikai szinten.
Egy ilyen jövőkép viszont csak akkor jöhet létre, ha az alulról jövő kezdeményezéseket és tartalmaikat szakszerűen összegezzük.

Nincs arról sem elképzelés és nem létezik hozzáférhető eszköztár ahhoz sem, hogy milyen módszerekkel lehetne változásokat elérni, érdekképviseletet gyakorolni.

Válasz lehet a Tanuló Térség koncepció, mely szerint egy szervesen összetartozó térség akkor képes hosszú távon fenntarthatóan fejlődni, ha az érintettek tanulási folyamatokban vesznek részt, ha megismerik felelősségüket, valós igényeiket, érdekeiket és ezek érvényesítését szolgáló módszereket. A jelenlegi fejlemények fényében ki lehet jelenteni, hogy ITT AZ IDŐ, érdemes összegezni az aktív civil és más erőket, fokuszálni erőfeszítéseiket és határozott lépéseket szorgalmazni a Balatonért.

Átfogóbb gondolatként álljon itt az 1927-ben létrehozott Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 születésnapja alkalmából kiadott ismertetőből egy idézet, Prof. G.-Tóth László tollából:

Az 596 km2 kiterjedésű Balaton a legnagyobb az európai tavak előkelő sorában az egyik legjelentősebb (Ladoga-tó: 17600 km2, Genfi-tó: 580 km2, Bodeni-tó: 536 km2). Számunkra különösen megfontolandó az a tény, hogy a Balaton és vízgyűjtő területe teljes egészében hazánk határain belül helyezkedik el. Tehát, a Balaton élete a klímaváltozás, és más globális hatások dacára alapvetően a mi kezünkben van, sorsáért mi felelünk.” (kiemelés általunk)

A fentiekre való tekintettel a sokunkat foglalkoztató, már a bevezetőben is említett kulcskérdés, hogy
Miként lehet egy térséget érdekeltté tenni a saját ökológiai, gazdasági és társadalmi jólétében?

Képesek vagyunk-e gondolatokkal, koncepciókkal, helyes módszerek használatával hatni az érintettekre és bevonni őket? El tudunk-e mi magunk jutni odáig, hogy helyesen gondolkozzunk átfogóan (globálisan) és jól cselekedjünk helyben (lokálisan)?


Konklúzió:

A térségben eddig lebonyolított fenntarthatósági projektek, fórumok, közösségi kezdeményezések tapasztalataként fogalmazódik meg a következő alaptétel:

Elengedhetetlen a tudatosítás, a tanítás és tanulás minden szinten, valamint a konkrét, átlátható helyi projektek bevált módszerekkel történő megvalósítása, melyek révén nemcsak az ismerhető meg, hogy miként lehet célokat elérni, hanem melyekben a személyes részvétel gyümölcsöző, értelmes tevékenységként élhető meg, belső és hosszú távú motivációt ébresztve a résztvevőkben.

Célunk:
Koncepciót (vezérfonalat), hangot és társadalmi eszközöket nyújtani a Balaton Térségben érintetteknek saját sorsuk kialakításában.

Módszerek elsajátítása (oktatás-tréning szolgáltatása) minden olyan helyi érdekelt részére, aki előbbre szeretné mozdítani a Balaton ügyét.

 Hazai és nemzetközi jó példák bevonása, egymástól tanulás.

Amennyiben kissé tovább gondolkodunk: A Balaton térség hosszú távú monitorozása, mintaprojekt kialakítása. Közös fenntartható fejlődési koncepció kialakítása, helyi érdekképviselők érzékenyítése, képzése, felkészítése kulcsszerepek elvállalására. Helyiek bevonása. A Balaton mint országos érték tudatosítása.

 Miként dolgozunk?

Nemzetközi bevált módszerekkel dolgozunk annak érdekében, hogy a Balatont, mint természeti területet, társadalmi helyet és gazdasági környezetet fel tudjuk térképezni, gyengéit és erősségeit fel tudjuk tárni, megismerhessük a zavaró és építő jellegű eseményeket, folyamatokat és javaslatokat tudjunk tenni konkrét lépésekre.

Az egyik alapvető megközelítésünk a földrajzhoz kötődő gyakorlati módszerek bevetése (Geographical Applications) valamint a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósításához szükséges eszköztár.

Európa szerte több tónak, így pl. a Bodeni-tónak is, sikerült megoldaniuk azt a kihívást, hogy többirányú érdekek mentén használják természeti erőforrásukat, egyúttal védelmet nyújtsanak az élő víznek. Ezen projektekből is tanulhatunk, sikeres stratégiájuk részeit a megfelelő adaptáció után helyben is gyökereztethetjük.


Kikhez szólunk?

A projekt célközönsége első sorban a helyi érintettek, stakeholderek, itt élők, dolgozók, ide látogatók. Másodsorban helyi vállalkozók, döntéshozók és mindenki, akit érdekel a Balaton és aki szeretne tenni érte.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a már meglévő kezdeményezések és a fiatalok bevonására.


Mi áll a háttérben, mire építhetünk, mit veszünk figyelembe?

– Magyarország Alaptörvényének XX. cikkében megjelent, az egyén testi és lelki egészséghez való joga, melynek jogi érvényesülését az Alaptörvény a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
– Az Európai Unió kisegítés elve (szubszidiaritás), mely szerint, ha egy feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten (esetleg az érinettek kihagyásával) dönteni.  
– 2023-ban Veszprém város és a Balaton régió együtt viseli az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet.

Használt fogalmak rövid értelmezése (szakmai érdeklődőknek)

FENNTARTHATÓSÁG: A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés fogalma hazánkban sokszor félreértett, félreértelmezett, helytelenül használt fogalom. Rögzíthetjük, hogy tevékenységeinkben a fenntarthatóság alatt – nemzetközi jó és legjobb gyakorlatokra támaszkodva -, egy olyan megközelítést értünk, mely sohasem egyoldalúan fed le egy fejlődési törekvést, hanem mindenkor az ökológia-természetvédelem, a társadalom, a gazdaság és a jóllét tartalmait egyszerre veszi figyelembe. Ahhoz, hogy egy közösség fenntarthatóvá váljon, meg kell, hogy értse a saját életét fenntartó rendszereit, és hogy ezek miként befolyásolnak számos tényezőt, míg ezek a tényezők kölcsönösen a rendszereket befolyásolják. A MEGELŐZÉS elve ebben kulcsszerepet játszik.


NATURE BASED SOLUTIONS: Az az alapelv mérvadó, hogy a kamatból éljünk, ne a tőkéből, különösen akkor – mint a Balaton és térsége esetében – ha a természeti erőforrások különféle felhasználásáról és hasznosításáról van szó. Előrevetíthetjük, hogy a nemzetközileg elismert Nature Based Solutions (természeti adottságokra-értékekre épülő megoldások) megközelítés és módszer itt is helytálló lesz: A Balaton és térségének jövője nem képzelhető el intakt és egészséges balatoni élőhelyek és parti területek nélkül vagy silány vízminőséggel. Igy minden, hosszú távon fenntartható megoldás és átfogó javaslat alapja ökológiai (természetközeli) kell, hogy legyen.


MULTIPLIKÁTOROK: Ahhoz, hogy egy projekt sikeresen gyökereztető legyen, nemcsak az érintettek bevonása fontos. Az eredmény attól is függ, hogy mennyire sikerül úgynevezett multiplikátorokat, kulcsszemélyeket megtalálni, bevonni és kiképezni, akik a projekt tartalmát folyamatosan képviselik és kommunikálják a térségben.


SZAKÉRTŐ PROJEKTKÍSÉRŐK: A projektet hazai és nemzetközi szakértők kísérik, tanácsadásukkal segítik. (Egyetemek, kutatóintézetek, szakmai körök stb.)


FIATALOK BEVONÁSA: A projekt folyamatosan bevonja a helyi és érdeklődő fiatalokat, feléjük kiemelten kommunikál, konkrét (rész-)projektjavaslatokat valósít meg velük.

SUSTAINABLE CURRICULUM: Azon megközelítés, miszerint egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett, magába foglalja, hogy érdemes a projektet folyamatos oktatással, tréninggel kísérni, a projekt résztvevőknek, a multiplikátoroknak eszközöket nyújtani, így pl. a kommunikáció, a konfliktuskezelés stb. terén.


INNOVÁCIÓS TÉRSÉG: A Balaton és térsége ma messze elmaradt a 21. századi fejlődési lehetőségektől, (és talán) kijelenthető, hogy bizonyos témakörökben (így pl. természetvédelem) kimondottan visszafejlődik, leértékelődik. Mindazonáltal a Térségnek meg van rá a lehetősége, hogy szakmai segítséggel és a helyi érintettekkel hátrányait előnyökre fordítsa

Kérjük, lépjen velünk kapcsolatba!